Tibetet sokan a misztikummal, a transzcendenssel, a megfoghatatlannal azonosítják. A hely a világ teteje, a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt. A helyszín kopár kő és sziklasivatag, ahol a szürke, a fehér és a barna színek különböző árnyalatai uralkodnak. Szembetűnő az ellentét a kolostorok és szentélybelsők színpompás világa között. Ha e kietlen tájból hirtelen belépünk egy-egy szigetszerűen felbukkanó kolostor főcsarnokába, a csodák világa tárul a szemeink elé.

Legyen bár odabent néma csönd, vagy épp apró, díszes cintányérokkal, dobbal és kagylókürttel kísért szertartás hangzavara, mindenki megtalálja a fantasztikumot, a hihetetlent, a varázslatot, a spiritualitást.

Sokakat elkápráztatott már e világ és néhányan közülük a rejtélyek nyomába eredtek. A XIX. században Kőrösi Csoma Sándor és Heinrich August Jaschke végeztek a tibeti buddhizmus, nyelv és kultúra területén a hálás utókor számára elévülhetetelen értékű kutatásokat. A számtalan lelkes törekvőt, akik történelmi és vallásfilozófiai téren feltárták és népszerűsítették Nyugaton a témát, lehetetlen lenne név szerint felsorolni.

Mindamellett, hogy e könyv elsősorban történelmi jellegű, megpróbálom visszaadni a tibeti táj, gondolatiság és művészet lenyűgöző hatását. Szándékom megismertetni az érdeklődőt a tibeti történelem fordulópontjaival, melyek számunkra egészen különösnek tűnhetnek; benne a tibeti emberekkel és hitükkel, nagy hangsúlyt fektetve a tibetiek életét és történelmét több, mint ezerháromszáz éve meghatározó vallásukra, a buddhizmusra, megmutatni mindazt, ami közös és más, egyszóval ami érdekes lehet bennük.

Remélem, hogy e sorok mindenkit hozzásegítenek egy egészen más kultúra jobb megismeréséhez, és egy szokatlan, ám rengeteg értéket hordozó gondolkodásmód könnyebb megértéséhez.

Tibetet sokan a misztikummal, a transzcendenssel, a megfoghatatlannal azonosítják, és ez alapjában véve nem fog változni e könyv elolvasása utána sem.