Vajon mi mindent köszönhet az európai kultúra az ókori Egyiptomnak? Hogyan, milyen csatornákon jutottak el az egyiptomiak ismeretei a nyugati tudósokhoz? Ezzel kapcsolatban sokszor felmerült már a nagy görög filozófus, Platón feltételezett utazása Egyiptomban, ahol a tudós állítólag a papoktól szerezte meg a kellő ismereteket ahhoz, hogy eljusson az egyiptomiak gondolatvilágának gyökereihez. Nem tudjuk, valóban járt-e Platón Egyiptomban, mivel nem maradtak fenn megbízható források erről az útról. Ha azonban létrejött az utazás, akkor valószínűleg i. e. 388-387 körül történhetett, vagyis kevéssel azelőtt, hogy a görög filozófus megírta dialógusainak második részét. Egyiptomot mindig is a legkiemelkedőbb ókori tudományok letéteményesének tartották. A görög és az egyiptomi kultúra termékeny találkozásából nagyszerű művek születtek az elméleti tudományok és a művelődéstörténet terén, valamint a képzőművészetben is. Noha Róma egyszerűen a képzeletbeli Kelet részének tekintette Egyiptomot, mégsem tudott ellenállni az egyiptomi civilizáció és vallás varázsának, így aztán egyre terjedt a misztikus istenek kultusza, vagyis az egyetlen olyan vallás a kereszténység megjelenése előtt, amely az egyéni megváltást hirdette. A késő ókortól kezdődően aztán egészen a középkor végéig az egyiptomi és a nyugati kultúra közötti kapcsolatok egyre gyengültek, mígnem Lorenzo de' Medici idejében új erőre kaptak az irodalomban megjelenő neoplatonizmus révén és az antik "hermetikus" szövegek fordításai nyomán, főként Pico della Mirandola és Marsilio Ficino műveinek köszönhetően. Már az egyiptomi írás megfejtése előtt sem kételkedett senki abban, hogy ezek a "hermetikus" szövegek egyiptomi eredetű eszméket és elképzeléseket tartalmaznak, de amikor J. F. Champollion megfejtette a hieroglif írást, végképp egyértelművé vált, hogy a ?hermetikus" szövegeket eredetileg Egyiptomban írták. Ám Napóleon egyiptomi hadjárata nemcsak a rosette-i kő felfedezése miatt volt jelentős, hanem azért is, mert a modern világ újra felfedezhette az ókori művészek alkotásait, hiszen az expedíciót kísérő tudósok nagyrészt helyreállították az antik műemlékeket és a szövegeket. Ma már sokat tudunk arról, ami a Nílus mentén több mint négyezer évvel ezelőtt történt, de éppolyan jól tudjuk azt is, hogy e távoli civilizációval kapcsolatban számtalan kérdés még hosszú ideig vagy talán örökre válasz nélkül marad. Az ókori Egyiptom kulturális öröksége sosem volt még ennyire aktuális. Elég, ha arra gondolunk, milyen hatalmas népszerűségre tett szert Egyiptom történelme az irodalmi legendáknak, a hatalmas filmeposzoknak és a számos televíziós adásnak köszönhetően. Könyvem mindenkinek szól, akit elbűvölt a fáraók országa, és aki szórakoztató, ám egyúttal pontos kézikönyvet keres e témáról. A szöveget még élvezetesebbé és érdekesebbé teszi a rengeteg kép, rajz és térkép. Alessandro Bongioanni